A hivatal sajtótájékoztatóján a főigazgató felidézte, hogy a műsorszórásra használt 700 megahertzes sávot az EU döntése értelmében - az adatátviteli igények növekedése miatt - mobilcélokra kell hasznosítani, így ezen a sávon 2020. június 30-ig le kell állítani a műsorszórást. A múlt hónapban döntés született a sávkiürítéssel és a hasznosítással kapcsolatos tagállami feladatokról, év végéig pedig le kell zárni a határon átnyúló frekvenciakoordinációs megállapodásokat.

Karl Károly, az NMHH hírközlés-felügyeleti főosztályvezetője a sajtótájékoztatón fölhívta a figyelmet, hogy a feltöltőkártyákat érintő adategyeztetés a mintegy 4 millió aktivált kártya mindössze egyharmadánál történt meg. Felhívta a figyelmet, hogy június 30-ig el kell végezni az adategyeztetést: ehhez személyazonosításra alkalmas okmány szükséges, azok érvényességét a szolgáltatóknak kell ellenőrizniük, az azonosítást pedig a törvény értelmében évente meg kell ismételni. Az adategyeztetési kötelezettség csak a beszélgetésre alkalmas kártyákra vonatkozik, a szolgáltatóknak a törvény értelmében sms-ben kell értesítést küldeniük - tette hozzá. Az ügyfelek sem személyes, sem telefonos megkeresést nem kaphatnak: ha ilyen eset fordulna elő, az a visszaélés gyanúját vetheti föl - hangsúlyozta a főosztályvezető.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a hivatalnak nincs tudomása a törvényben megszabott határidő módosításáról, de annak nincs akadálya, hogy határidő utáni egyeztetéssel a szolgáltatók visszakapcsolják a kártyákat. Hozzátette, hogy az online adategyeztetést nem lehet reklámtevékenységgel, például kötelező hírlevél-feliratkozással összekapcsolni.

A főosztályvezető szerint nem lehet megbecsülni, hány kártya maradhat ki az egyeztetésekből, mert sokat csak átmenetileg használnak, míg mások csekély forgalom mellett akár évtizedeken biztosíthatja a felhasználók alapelérhetőségét.

Orosz Brigitta hatósági osztályvezető a roamingdíjak kapcsán felidézte, hogy az vonatkozó uniós rendelet értelmében a szolgáltatók 2017. június 15-től az EU-tagállamokban a belföldi kiskereskedelmi díjon felül nem számíthatnak felárat. Hangsúlyozta, hogy a szabályozás nem keverendő össze a nemzetközi hívásokkal, továbbá nem vonatkozik az EU-n kívüli országokra, így többek között Svájcra, Szerbiára vagy Ukrajnára sem, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban érintett államokra (Izland, Liechtenstein, Norvégia) viszont igen.

Kiemelte azt is, hogy a hazai díjak csak az időszakos utazások céljára érvényesek (nyaralás, üzleti utazás): ennek részleteit a szolgáltató a méltányos használati feltételekben rögzítheti és figyelheti a felhasználó forgalmát. Ha legalább 4 hónapos időszakban nem szerződésszerű használatot észlelnek, akkor 2 hét türelmi időt követően, a figyelmeztetés napjától felárat számolhatnak föl - tette hozzá.

Kérdésre válaszolva az osztályvezető elmondta, hogy a belföldi adatkeretet a rendelet értelmében külföldön is föl lehet használni, az EU-n kívüli országokat pedig a szolgáltatók beemelhetik az alternatív díjcsomagokba.

Beke Nándor szabályozási igazgató a sajtótájékoztatón ismertette, hogy a hatóság előfizetői kompenzációban állapodott meg az Invitellel, így a szolgáltató 127,3 millió forintot ír jóvá az érintett ügyfeleknek. Felidézte, hogy az Invitel 2015-ben nem emelhette volna infláció fölött a vezetékes telefonok előfizetési díjait, így az ebből származó többletbevételt fizeti vissza a megállapodás értelmében.

(Forrás:telekomesit.hu, mti/Fotó:pinterest)